Az Ubuntu legnagyobb előnye számomra az, hogy használható alternatívát kínál arra az esetre, ha nem kívánok félévente a legújabb béta-verzióra frissíteni egy már működőképes rendszert. A hosszú támogatási ciklussal rendelkező Lucid előnye továbbá az, hogy tudomásom szerint nem a Debian "unstable", hanem a "testing" ágából építkezik, ami a stabilitás szempontjából sem mellékes. Az aktuális LTS csomagjai felett azonban eljárt már az idő, és ez a lemaradás csak fokozódni fog. A mostani blog-bejegyzés célja az, hogy megtaláljuk azt az egyensúlyi állapotot, amivel megőrizzük rendszerünk stabilitását, ez mellett viszont több fontos alkalmazásból is a legújabbat tudjuk használni.
Ehhez a legegyszerűbb módszer a forráslistánk bővítése megbízható ppa-tárolókkal, ami egyes alkalmazásokból, az általunk használt Ubuntu-verziótól nagyjából függetlenül, képes mindig a legfrissebbet nyújtani számunkra. Alább az általam használt, megbízhatónak ítélt tárolókat ajánlanám a figyelmetekbe!
Elsőként kezdjük az egyszerűbb módszerrel ,hiszen rendelkezésünkre áll egy remek alkalmazás, amellyel könnyedén adhatunk új csomag-forrásokat a meglévők mellé: ez az Ubuntu Tweak. Ha nem ismernéd ezt az alkalmazást, akkor sok hasznos dolog mellett ennek a telepítését is megteheted egy korábbi bejegyzésem alapján: KATT IDE!
Ehhez a legegyszerűbb módszer a forráslistánk bővítése megbízható ppa-tárolókkal, ami egyes alkalmazásokból, az általunk használt Ubuntu-verziótól nagyjából függetlenül, képes mindig a legfrissebbet nyújtani számunkra. Alább az általam használt, megbízhatónak ítélt tárolókat ajánlanám a figyelmetekbe!
Elsőként kezdjük az egyszerűbb módszerrel ,hiszen rendelkezésünkre áll egy remek alkalmazás, amellyel könnyedén adhatunk új csomag-forrásokat a meglévők mellé: ez az Ubuntu Tweak. Ha nem ismernéd ezt az alkalmazást, akkor sok hasznos dolog mellett ennek a telepítését is megteheted egy korábbi bejegyzésem alapján: KATT IDE!
Ahhoz, hogy a Firefox böngészőből a legfrissebbel rendelkezzünk engedélyeznünk kell a Firefox Stable Channel Packages tárolót.
Ha a Google böngészőjét preferáljuk inkább, akkor rendelkezésünkre áll Google Chrome Stable tároló a hivatalos kiadáshoz, illetve az Ubuntu Chromium forrás a nyílt kódú változathoz.
A listán fellelhető még az Opera, a Midori, az IceCat is, így kijelenthetjük, hogy böngésző-fronton nem nehéz mindenből naprakésznek lennünk.
Ha le szeretnék váltani a későbbi kiadásokban már nem támogatott OpenOffice irodai alkalmazásunkat, akkor szintén rendelkezésünkre áll a LibreOffice ppa-tárolója.
Ennyi talán elég bevezetésnek, hiszen mindenki megtalálhatja a számára fontos programokból a legfrissebbet, hiszen a sort lehetne folytatni az Mplayer, a Wine, a Virtualbox, illetve a legújabb videó-kártya meghajtókat kínáló X Updates források felsorolásával.
Térjünk át azokra ppa-tárolókra, amelyek szintén hasznosak, ám nem szerepelnek az Ubuntu Tweak által felajánlottak között!
Elsőként említeném a legfontosabbat: a Y PPA Manager nevű alkalmazást, ami grafikus felületet biztosít az extra tartalmak kezeléséhez. Beszerzése egyszerű: telepítsük a Web Upd8 cikke alapján (KATT IDE!)! Ezután grafikus felületen menedzselhetjük az utólag felvett tárolóinkat!
Egy hasznos beállító-alkalmazással gazdagíthatjuk a rendszerünket, amivel a NotifyOSD értesítési felületét szabhatjuk testre. A cikkben elolvashatjuk a telepítés menetét és a program használatát is elsajátíthatjuk (KATT IDE!).
A legújabb kernelről se kell lemondanunk Lucid esetében, a Cannonical Kernel Team ppa-tárolója erre kínál megoldást (KATT IDE!). Azonban ezzel nem árt vigyázni és csak az használja, aki tudja, hogy mit csinál... ;)
Hirtelen ennyi! Jó hegesztést! :)
~./bicskás
Ghost BSD telepítése
Először töltsd le a legújabb kiadású lemezképet http://ghostbsd.org/get-ghostbsd/
Kiírás után bootolj be róla és várd meg amíg betölt az asztal.
Kattints a telepítés gombra és elindul a varázsló. Szerintem ennél az operációs rendszernél ez nem kis teljesítmény, mivel inkább jellemző a szöveges telepítő a szerverek miatt. Ott nem létszükség a gui. Az első lépés a merevlemez felosztása lesz. Mivel nincs mit veszítenem, így a teljes lemezt felhasználom.
Hozd létre a felhasználói fiókot és add meg a jelszavakat.
Itt láthatsz egy összefoglalást telepítés előtt. Ebből kiderül, hogy alapból ufs fájlrendszert hoz létre és nincs lapozófájl. Ha minden rendben van, akkor kattints a tovább gombra.
Telepítés folyamatban van. Nekem ez eltartott kb. 10 percig is és közben kaptam egy hibaüzenetet csatolás sikertelenségéről. Ettől függetlenül a telepítés rendben lezajlott. A honlapon is utalnak erre a bugra, valószínűleg a végleges kiadásig javítják majd.
Az installálás véget ért, indítsd újra a gépet és vedd ki a lemezt.
Ghost BSD használat közben
A login screen a nevemmel fogad, tehát a hibaüzenet ellenére minden rendben volt. Be kell írni a jelszót és mehetünk tovább.
A menük a tipikus GNOME 2.X.-es kiadásra hajaznak, de ez nem véletlen hiszen ezt az asztali környezetet használja. Nekem még mindig jobban bejön mint a Unity verzió. Gyakorlatilag minden megtalálható ami kell.
Irodai csomagból a legújabb (3.4.4) LibreOffice van fent.
Az internetes résznél még a wifi is ott van. Igen, elvileg azt is felismeri. Mivel asztali gépem van, így nem tudtam kipróbálni.
A multimédia lejátszás out of the box megy. Ennek örültem.
Az elején minden angol nyelvű, de bejelentkezésnél mind a billentyűzet kiosztás mind a rendszer nyelve átállítható magyarra. Ez is dícséretes.
Ami jobban érdekelt az a csomagkezelője. Szerencsére a fejlesztők egy könnyen áttekinthető és kezelhető grafikus telepítőt készítettek. Ha megnézitek a bal alsó sarkot, akkor látható, hogy több mint 20 000 csomag érhető el. Ez több mint elég. A füleken lehet váltani a telepített és a telepítésre váró csomagok között. A kereső gyorsan és hatékonyan végzi a dolgát. Nem találtam a csomagkezelőn beállításokat, bár lehet itt nem is kell (vagy lehet) "tárolókat" hozzáadni vagy kiválasztani.
Szerencsére a játékok kedvelői is találnak maguknak csomagokat.
A csomagok telepítése viszonylag gyors, elvileg a függőségeket is jól kezeli. Most éppen én belefutottam valamilyen hibába, de több csomagot nem is próbáltam ki.
Összegzés
A GhostBSD belopta magát a szívembe, annak ellenére hogy vannak még hibái. Nagyon tetszik, hogy a kezdők számára talán könnyebben kezelhető GNOME felületet használja és szinte nem is venni észre, hogy nem linuxot használsz. Mindenképpen jó pontot kap az egyszerű telepíthetőség miatt is. Amitől féltem az a csomagkezelője volt, de ebben sem vettem észre -ilyen rövid idő alatt- problémákat. A nagyszámú csomagválaszték nagyobb szabadásgot ad ha valamilyen programot szeretnél telepíteni, esetleg ugyanarra több megoldást is kipróbálnál.
Ami a magyar nyelvet illeti, szinte 100%-osan támogatott és valljuk be ez elég kardinális dolog lehet sok esetben. Az irodai csomag nem volt lefordítva, de lehet hogy csak egy nyelvi csomagot kellett volna hozzá letölteni.
Amit nem tudtam kipróbálni az a wifi, nyomtató és szkenner használata. Ha ezek is mennének, akkor egy újonchoz képest jól szerepelne a Ghost BSD. Ekkor már el lehetne gondolkodni más operációs rendszerek alternatívájaként.
Ghost BSD honlapja: http://ghostbsd.org/
Popper telepítése
A program alapból nem elérhető a tárolókban, előbb hozzá kell adni egy új tárolót. Nyisd meg a terminált és írd be a következőket:
sudo add-apt-repository ppa:ralf.hersel/rhersel-ppa
sudo apt-get update
sudo apt-get install popper
Popper használata
A program megtalálható a Menü/Alkalmazások/Internet/Popper konfiguráció szerkesztő
A Popper beállítása hasonló, mint amikor egy e-mail klienst konfigurálsz. Meg kell adnod az e-mail jellemzőket a fiókok fülön.
- Név: ez elég egyértelmű, nem nagyon lehet elrontani.
- Szerver: meg kell adni a szerver nevét, pl. mail.server.com
- Felhasználó: ide általában a teljes e-mailcímet kell beírni
- Jelszó: az e-mail címhez szükséges jelszót írd be
- IMAP: most már ez a leggyakoribb protokoll, amivel le tudod kérni a leveleidet a szerverről. Természetesen nem mindegyik e-mail szolgáltató támogatja. Akkor marad a POP.
- Mappák: ezt akár üresen is hagyhatod. Csak akkor kell megadni, ha speciálisan szeretnéd megadni a levelek helyét.
- Port: meg kell adni a szolgáltató által használt port számokat. Ha fejből nem megy, többnyire a levelező súgójában megtalálható.
- Lekérdezések gyakorisága: milyen időközönként ellenőrizze a leveleket a program
Ha mindennel megvagy, akkor bizonyosodj meg arról, hogy az ellenőrzésnél a pipa ott legyen. Most be tudod állítani milyen legyen az értesítő. Kattints rá az értesítés fülre és legyen bejelölve az "értesítés új e-mailek érkezésekor" menü.
Popper indítása
A Popper a következő bejelentkezésnél már aktív lesz, amennyiben engedélyezed ezt az első fülön. Linux Mint esetén eltérhetnek a beállítások. Előfordulhat, hogy nem látsz semmilyen értesítést új levél érkezésekor. Emiatt további telepítés szükséges. Nyisd meg a terminált és írd be a következőket:
sudo apt-get install indicator-messages
Ahhoz, hogy a listában megjelenjen a kisalkalmazás, ahhoz szükséges egy újra bejelentkezés. A Popper integrálását az üzenet megjelenítőben lehet elvégezni.
Forrás: http://www.howtoforge.com/indicate-mail-accounts-on-your-desktop-ubuntu
Déjá Dup telepítése
Szerencsére a program megtalálható a tárolókban, így írd be a következőt a terminálba.
sudo apt-get install deja-dup
A program használata
A déja dupot megtalálhatod menü/rendszereszközök/deja dup alatt. Az első programindításkor csak egy nagyon egyszerű menüt láthatsz. Mindössze a felső sorban a menük és alatta két nagy gomb látható. Ezek szolgálnak az adatmentésre és a visszaállításra.
Az adatmentés előtt be kell állítanod mit is szeretnél menteni, honnan és mikor. Ehhez kattints a szerkesztés/beállítások menüre. Az első fülön lehet megadni a mentés helyét. Ez lehet felhő alkalmazás, szerver és egyéb mappák. Ezen kívül megadhatod, hogy titkosítva legyenek-e a fájlok, illetve legyen-e jelszó bekérés. A jelszó később kelleni fog a mentéshez és a visszaállításhoz is. Fontos, hogy nem tudsz menteni olyan mappába, ami korábban titkosítva volt. Ha mégis megpróbálod, akkor hibás jelszót fog kiadni hibaüzenetenek.
A cikkben egy helyi mappa van megadva példaként. Célszerű menteni arra az esetre, ha valami gond lenne a géppel. Pont emiatt érdemes külső meghajtót vagy szervert megadni mentés helyének. A következő fül a fájlok, itt lehet megadni mit mentsen el és állítson vissza a program.
Az utolsó fül tartalmazza az időzítést és hogy automatikusan mentsen-e vagy sem. Ha már minden beállításon túl vagy, akkor menj vissza a főmenübe. Itt kattints a mentés gombra. Megkérdez a program, hogy valóban minden jól lett-e megadva. A mentésnél meg kell adni a jelszót. A folyamat végén meg kell adni a jelszót.
A mentés 30 megás csomagokba történik. A típus tar.gz vagy gpg lehet attól függően, hogy titkosítottál vagy sem.
Fájlok visszaállítása
A visszaállításhoz nyisd meg a programot és kattints a visszaállítás gombra. Kapni fogsz egy legördülő listát a mentések dátumával. Válassz ki egyet és nyomd meg a tovább gombot. Most add meg a visszaállítás helyét és nyomj újra továbbot. Ha az összefoglalás megfelelő, akkor kattints a visszaállításra.
Forrás: http://www.howtoforge.com/back-up-files-with-deja-dup-linux-mint-11
Az imapcopy-val teljes egészében átmásolhatod a leveleket, a mappákat és mindent az egyik imap fiókból a másikba. Támogatja az imap és az imaps protokolt.
A cikkíró debiant/ubuntu szervert használ ebben a példában. A költöztetéshez java szükséges.
Tehát szerver
- szerver1.pelda.com (forrás)
- szerver2.pelda.com (cél)
Ubuntu felhasználóknak érdemes átváltani root módba, hogy ne kelljen mindig sudozni.
Előkészületek
Mielőtt belekezdenénk, vessünk egy pillantást a két fiókra. Megcsinálhatod ezt Outlook-al, Thunderbird-el, vagy egy web alapú kliensselmint a SquirrelMail. A cikkíró ezt utóbbit használja a példában. Költöztetés után a három üzenenet megtalálható a szerver 2-őn is.
Szerver 1
Szerver 2
Imapcopy telepítése
Mivel szükséges a java, így telepítjük a következő csomagot:
apt-get install openjdk-6-jre unzip
Most letöltjük és telepítjük az imapcopy-t a következő helyről: /usr/local/imapcopy/
cd /usr/local/ mkdir imapcopy cd imapcopy wget http://imapcopy.googlecode.com/files/imapCopy0.3.1.zip unzip imapCopy0.3.1.zip
Most futtathatóvá teszzük az imapcopy.sh fájlt
chmod +x /usr/local/imapcopy/imapCopy.sh
A költöztetés végrehajtása
Az imapcopy használatatá a következő tartalmazza: /usr/local/imapcopy/imapCopy.sh protocol://user[:password]@server[:port] protocol://user[:password]@server[:port]
A protokol vagy imap vagy imaps lehet.
Ha felhasználónév az e-mailcím, akkor a @ jelet helyettesítsd &40-el. Tehát a parancs
/usr/local/imapcopy/imapCopy.sh imap://sales%40pelda.com:titok@server1.pelda.com imap://sales%40pelda.com:titok@server2.pelda.com
Itt egy példa a kimenetre:
root@server1:/usr/local/imapcopy# /usr/local/imapcopy/imapCopy.sh imap://sales%40example.com:secret@server1.example.com imap://sales%40example.com:secret@server2.example.com 2011-09-30 13:28:27,751 INFO ImapCopier - Starting 2011-09-30 13:28:27,751 DEBUG ImapCopier - Parameters length:2 2011-09-30 13:28:27,751 DEBUG ImapCopier - opening conections 2011-09-30 13:28:27,751 DEBUG ImapCopier - opening imap conection to server1.example.com 2011-09-30 13:28:28,737 DEBUG ImapCopier - opening imap conection to server2.example.com 2011-09-30 13:28:28,998 DEBUG ImapCopier - Creating target Folder: Drafts 2011-09-30 13:28:29,030 DEBUG ImapCopier - Copying 0 messages from Drafts Folder 2011-09-30 13:28:29,033 DEBUG ImapCopier - Creating target Folder: Junk 2011-09-30 13:28:29,058 DEBUG ImapCopier - Copying 0 messages from Junk Folder 2011-09-30 13:28:29,059 DEBUG ImapCopier - Creating target Folder: Trash 2011-09-30 13:28:29,061 DEBUG ImapCopier - Copying 0 messages from Trash Folder 2011-09-30 13:28:29,061 DEBUG ImapCopier - Creating target Folder: Sent 2011-09-30 13:28:29,120 DEBUG ImapCopier - Copying 0 messages from Sent Folder 2011-09-30 13:28:29,527 DEBUG ImapCopier - Copying 3 messages from INBOX Folder root@server1:/usr/local/imapcopy#
Most már látnod kell a leveleket a szerver 2-őn is.
Forrás: http://www.howtoforge.com/how-to-migrate-mailboxes-between-imap-servers-with-imapcopy
A program telepítése
Nyisd meg a terminált és írd be a következőket:
sudo apt-add-repository ppa:claudiocn/slm sudo apt-get update sudo apt-get install simple-lightdm-manager
Telepítés után meg is nyithatod a programot a keresőbe beírva.
Megnyitás után így néz ki a program.
A színeket itt tudod kiválasztani.
Forrás: http://www.ubuntugeek.com/simple-lightdm-manager.html
Megjegyzés: Elnézést kérek mindenkitől, hogy ennyi ideig nem jelentkeztem, de valószínűleg jövő nyárig marad a ritkább írás. Abbahagyni viszont nem fogom.
- Netgear DGN1000
- Netgear DGN2000
- Netgear DG834GT
- Netgear DG834g v5
- Belkin F5D8236-4 N Wireless Router
- U.S. Robotics USR 8054
- Linksys WRT54G3G-EU (3G/UMTS Broadband)
- TP-Link TD-W89541G (ADSL2+ Router) * Hamlet HNW300AP
- Netgear WPN824v2 * ZyXEL Prestige 660HW-61 * Comtrend CT-5361
- Linux IGD (UPnP daemon for Linux routers)
Ubuntu alatt megtalálható a tárolókban. Nyisd meg a terminált majd telepítsd fel a következő paranccsal:
sudo apt-get install upnp-router-control
Forrás: http://www.ubuntugeek.com/upnp-router-control-simple-program-that-manages-upnp-compliant-routers.html
Nyisd meg a terminált és írd be a következőket:
sudo apt-get install gnome-panel
Mielőtt bejelentkeznél, kattints a "felület" választó gombra és gördítsd le a klasszikus menüre. Így a hagyományos GNOME felület fogad majd Compiz menedszerrel és felül a menüvel.
Ha problémád van és összeomlik a gnome-setting-daemon, bizonyosdj meg arról minden szükséges frissítést telepítettél-e.
Forrás: http://tombuntu.com/index.php/2011/09/11/install-the-classic-desktop-in-ubuntu-11-10/
Linux alatt elég könnyen hozzájuthatunk jobbnál jobb háttérképekhez. KDE alatt rögtön letölthetők és kipróbálhatók menüből. GNOME alatt pedig beszerezhetünk képeket innen: http://art.gnome.org/backgrounds/ vagy innen: http://gnome-look.org/?xsection=home
Szeretnék még néhány -általam jónak vélt- oldalt javasolni, ahonnan letölthettek még további képeket.
Első helyre az InterfaceLIFT oldalát tenném, mert többféle felbontásban háttérképeket, illetve témákat és ikonokat tölthetünk le. A témák sajnos fizetősek.
Link: http://interfacelift.com/wallpaper/downloads/date/any/
A második helyet nálam a Wallbase oldala foglalja el. A honlap könnyen áttekinthető, letisztult formavilággal rendelkezik. Nincs agyonzsúfolva, könnyen és gyorsan lehet rajta keresni.
Link: http://wallbase.cc/start/
A dobogó képzeletbeli harmadik helyét a HD Wallpapers foglalja el. Most már a legtöbb monitor és a laptopok nagy része HD felbontású kijelzővel rendelkezik. Többféle kategóriából lehet választani a tájképektől kezdve a számítógépeken át a filmekig. Szerintem több mint elég ami itt megtalálható.
Link: http://www.hdwallpapers.net
Ezeken kívül van még néhány jó oldal a tarsolyomban:
http://www.coolwallpapers.org/
http://www.coolhdwallpapers.com/top_wallpapers.html
http://www.socwall.com/
http://wallpaperstock.net/
Ha tudtok jó oldalt még ezeken kívül, akkor linkeljétek be a komment mezőbe.
- támogatja a JPG, PNG, GIF és BMP formátumokat
- randomizált kép csere
- asztali vagy hang értesítés
- előzmény logolás
- Live Earth Wallpaper
- képernyőkép és webkamera kép készítés
- statisztika
- Unity támogatás
- a következő váltásig hátralévő idő kijelzése
Wallch telepítése
Szerencsére könnyű dolgunk lesz, mert csak a deb fájlt kell letölteni innen: http://wallch.t35.me/downloads/installations.html
Forrás: http://www.ubuntugeek.com/install-wallch-2-0-on-ubuntu.html
Később megjelent az Ubuntu ami szintén Debianra épült és már ez az egyik legkedveltebb disztribúció népes felhasználói táborral. A Mepis szinte a feledés homályába merült, de én visszatérek hozzá egy rövid időre míg ismertetem a pehelysúlyú gyermekét az Antixot.
AntiX telepítése
A disztribúciót letöltheted a honlapjáról innen: http://antix.mepis.org/index.php?title=Main_Page
Szerencsére live módban indul, így van lehetőséged kipróbálni telepítés előtt. A betöltés gyors és máris birtokba veheted az asztalt.
Indítsd el a telepítőt. Szükség esetén igénybe vehetsz súgót is ami a telepítő bal oldali részén foglal helyet. Első lépésként el kell fogadnod a felhasználási feltételeket.
A következő a lemez felosztása lenne, de én az egészet felhasználtam mert más úgysem volt rajta.
A jobb oldali sávban látható a telepítés folyamata. Egészen gyorsan lezajlik, pár perc az egész.
Fontos részhez értünk, a GRUB telepítése. Általában az a legjobb, ha alapértelmezetten hagyod.
Most be kell állítani a hálózatot amennyiben a rendszer ezt igényli.
Adj meg valamilyen nevet a gépnek.
Nyelv beállítása.
Szintén fontos rész a felhasználói és a root fiók létrehozása.
Véget ért a telepítés, zárd be az ablakot.
Újraindítás után lépj be a felhasználóneveddel.
AntiX használat közben
Az IceWM miatt valóban gyors volt a rendszer. Az asztalt tetszetős és néhány lényeges információ a bal felső sarokban látható. Elsőként kipróbáltam a multimédiás alkalmazásokat. Örömmel tapasztaltam, hogy a Flash alapból is működik, nem kell hozzá még telepíteni semmit. Ugyanez igaz a webes rádióhallgatásra is.
Multimédia és egyéb menük.
Alkalmazásokban nem szűkölködik a rendszer. A Synaptic-al további programok telepíthetők.
A beállításokat az AntiX Control Center tartalmazza.
Kíváncsi voltam arra, milyen tárolókat használ. Van itt debian és persze mepis tároló is meg a mulitmédia.
Összegzés
Az AntiXban pozitívan csalódtam. Valóban egy gyors és könnyen használható rendszert ismerhettem meg. Már a telepítése sem okoz nagy gondot. Mindenképpen mellette szól a stabilitás, gyorsaság és a hatalmas csomagválaszték. Az előzőleg kipróbált disztribúciókhoz képest talán még gyorsabb. Az alapból fent lévő programok minden igényt kielégítenek, nem hiszem hogy túl sok mindent kellene még telepíteni. A menü áttekinthető és bárhonnan előhívható jobb klikkel. Ha nagyon szigorúan néztem az AntiX-ot akkor sem találtam benne hibát. Ha régebbi gépet használsz, akkor sem lesz problémád a futtatással. Pont erre lett kitalálva.
Mindenki ismeri a manapság híres (és drága) programokat. PhotoShop, 3Ds Max és még sorolhatnám. Most megpróbálok néhány ingyenes alternatívát összegyűjteni amelyek gond nélkül futnak Linuxon.
2D:
Pencil:
Egy nagyon ötletes kis program. A lényege ,hogy olyan animációkat készíthetünk vele mint például egy saját kézzel rajzolt flipbookal :)
Letöltés: ubuntu szoftverközpont / eredeti weboldal (angol)
Gimp:
Szerintem a legjobb photoshop alternatíva, még photshop kinézetet keltő kiegészítő is letölthető hozzá ,hogy ne legyen gond a kényelemmel.
Letöltés: ubuntu szoftverközpont / eredeti weboldal (magyar)
3D:
Wings 3D:
Ezt a programot csak egy szóval tudom leírni: kényelem. Ha nincs szükségünk animációra mert csak egy egyszerű 3D-s projekten dolgozunk akkor ebben sokkal kényelmesebben megtudunk alkotni egy egyszerű lowpoly modelt mint egy puccos moder modellező programban. Minden szükséges funkciót a jobb gombal eltudunk érni.
Letöltés: ubuntu szoftverközpont / eredeti weboldal (angol)
Blender:
3Ds Max alternatíva. Egyetlen probléma van vele ,hogy a kezelőfelülete szokatlan más modern modellező programokhoz képest pedig minden szükséges funkció megtalálható benne és egy kis hozzáértéssel profi modelleket/animációkat készíthetünk vele.
Letöltés: ubuntu szoftverközpont / eredeti weboldal (angol)
Egyik legkedvesebb hobbim a gitározás, és tudom ,hogy a dalok megtanulásának legegyszerűbb módja ha interneten keresünk kottákat és tabulátorokat amivel nincs is gond Windows keretében hiszen ott a méltán híres GuitarPro nevezetű program de mi a helyzet ha mi Linux felhasználók sem szeretnék kimaradni a jóból? Erre az esetre találtam ezt a nagyszerű programot a TuxGuitar-t.
A program elérhető az Ubuntu szoftverközpontból vagy pedig innen.
Természetesen a program maga nem tartalmazza kedvenc kottáinkat ezért ezeket le kell tölteni. Itt van néhány hasznos link ahonnan rengeteg dal kottáját tölthetjük le:
- gitartab.hu = Ez a legnagyobb gyűjtő oldal magyar nyelven szóval ha nem rendelkezünk nyelvtudással ez megfelelő, hátránya ,hogy más oldalakhoz képest picit hiányos.
-guitaretab.com/911tabs.com = Talán ez a 2 oldal az amelyik a legnagyobb gyűjteményt tudhatja magáénak. Angol tudás jól jön a használatukhoz de nem kell nyelvvizsga ,hogy megértsük a működését.
-gitartanfolyam.hu = Ezt az oldalt azoknak ajánlom akik szeretnének megtanulni gitározni de nincs lehetőségük gitár tanárhoz fordulni/zeneiskolába járni. Nagyon érthetően leír mindent :)
Köszi ,hogy elolvastad remélem hasznosnak találtad a cikket!
Előre is elnézést kérek mert ez az első cikkem és nem teljesen tudom mi erre felé a módi :$ De megpróbálok mindent kihozni magamból ;). Sokaknak talán meglepő lehet a dolog ,hogy C# linuxon? Hiszen alapjában véve ez a programozási nyelv a Microsoft szülötte és sokkal könnyebb dolgunk van vele windowson, de vannak olyan készséges fejlesztők akik megpróbálják azoknak is elérhetővé tenni akiknek nem fut Windows ra (vagy azoknak akik tudják ,hogy a Linux jobb :P ).
Hol is kezdjük?:
Elég érdekes lenne ha valaki aki egy picit sem tud a programozás témáról tovább jutna ennek a cikknek az első pár soránál de azért megpróbálok az első leckében a kezdőkre koncentrálni ( ne értsétek félre én se vagyok túlságosan profi a témában, még csak röpke 2-3 éve programozok hobbi szinten ami ebben a témában szerintem még nem mondható soknak ). Aki már olvasgatott a témában az tudhatja ,hogy a C# nem éppen a kezdők nyelve, sok helyen erőltetik olyan nyelvek megtanulását kezdésként mint a Basic vagy a Pascal de lássuk be, ezek a nyelvek manapság nagyon korlátozottak olyan nyelvekhez képest mint a C# vagy Java. Én szerény véleményem az az ,hogy akit komolyan érdekel a téma az elég elszánt ennek a nyelvnek az elsajátításához.
Képes vagyok én erre?:
Elárulok egy titkot, a programozók 90% túloz a programozás nehézségével kapcsolatban ugyanis aki szereti a matekot az már jó úton halad. A programozáshoz csupán 2 dologra van szükségünk: elszántságra és jó sok koffeinre (nagyon nagyon sok koffeinre :D).
FONTOS:
-Ne kezdjünk egyből a kódnak!!
Értelmetlen neki kezdeni egy olyan programnak amitől nem is tudjuk mit várjunk el. A legfontosabb ,hogy a program megírása előtt pontosan milyen programot akarsz írni, milyen feladatott kell ellátnia. (ez lehet pl: rajzprogram, szövegszerkesztő, játék, mind1 csak tudd pontosan mi a cél! )
-Gondold végig ,hogy fog felépülni a program!
Sokkal jobb egy olyan program amit át látsz és szépen fel van építve mint egy gány amiben minden 3. sor után eltévedsz!
Köszi :)
Köszi ,hogy elolvastad a cikkem! A következőben a fejlesztői környezetről,telepítéséről,és első programunkról lesz szó!
Csillagászat
A Kstars egy nagyszerű program ami mellesleg teljes egészében magyar nyelven szólal meg. Abban segít, ha feltekintesz az éjjeli égboltra, akkor felismerd a nevesebb csillagképeket vagy a látható bolygókat. Egészen jól be lehet barangolni vele a Tejútrendszert is. Próbálgatni kell a beállításokat, mert elsőre nem biztos hogy minden egyértelmű.
A Virtual Moon a Hold felszínéről ad részletesebb képet. Annyira részleteset, hogy minden egyes dombocskának kiírja a nevét és a jellemzőit. Persze lehet közelíteni a kiválasztott pontra és akkor még jobban kirajzolódik a felszín. Hasznos kis program.
Kémia
Több program is létezik ami kémia iránti vágyunkat kielégíti. Ezek egyike a Kalzium ami egy jól áttekitnhető periódusos tábla. Be kell valljam, nem tartozott erősségeim közé a kémia -sem- de ezzel elég jól megtanulhattam volna az elemek jellemzőit. Ha pl. rákattintasz egy elemre, akkor megismerheted az olvadás és forráspontját vagy az atomsúlyát. Látványos az atommodell nézet is. Így más sokkal jobban el lehet képzelni hogyan is néz ki atomi szinten.
Matematika
Ez a tárgy amit valaki vagy szeret vagy utál. Én inkább nem nyilatkozom...
A törtekkel való bajlódást segítheti a KBruch. Konkrét feladatokat kapsz amiket persze neked kell kitalálni. Ha neked a százalékszámítás tetszik jobban, akkor ezt is tudod gyakorolni.
Az algebra "szerelmeseinek" pedig tudom javasolni a GeoGebrát. Egész szép kis alakzatokat lehet vele rajzolni, aminek rögtön meg is kapod a jellemzőit. Szerencsére ez is magyar.
Számok és betűk
A legkisebbeknek pedig hasznos lesz a TuxMath és a Tuxtype. Az előbbi a számok rejtelmeibe vezet be egyre nehezedő feladatokon keresztül. Hogy ne legyen annyira száraz a dolog, a kedves kis Tux segít megjegyezni a számokat. A "gonosz" számokat lassan hullanak alá az égből és neked a pingvinnek kell kilőni azokat. Ehhez persze tudni kell leütni a megfelelő billentyűt, vagy egy matemaitkai művelet során többet is.
A TuxTypeban is hasonló a feladat, csak éppen betűket jobban mondva halakat kell elkapdosni. Véleményem szerint az iskola előtt álló kicsiket könnyebb lesz ilyen jópofa programon keresztül megtanítani a számokra és a betűkre.
Aki ismer még hasonló hasznos programokat, az ossza meg a többiekkel a komment mezőben.
Választásom azért esett erre a disztribúcióra mert Slackware alapú. Ebből persze több dolog is következik számomra. Az egyik a stabilitás, a másik pedig a gyorsaság. Ugyan a Slackware is asztali felhasználásra készült, azonban inkább a gyakorlottabb felhasználókat célozza meg. Ezzel szemben a Salix OS egy szelidített verzió kezdők számára. A rendszerkövetelmények itt sem túl magasak. Valószínűleg elfut 500Mb alatti memóriával is, főleg ha nem KDE-vel használod. Ami a processzort illeti, beéri nagyon régi Pentium IV-el is.
Lássuk a telepítést
Telepítés előtt le kell töltened a megfelelő fájlt. Itt több lehetőséged is van. Elérhető KDE, Xfce, LXDE és Fluxbox-al is. Telepítés során érdemes a full változatot választani, ekkor fog minden extrát felpakolni.
Rövid betöltés után a telepítő varázslója fogad bennünket. Itt nem lesz csili-vili gui-s telepítő, mindent szöveges alapon kell elvégezni. Természetesen nem annyira rossz a helyzet mint ami elsőre látszik. Véleményem szerint elég egyértelműek a kérdések, aki már telepített valaha linuxot, annak nem lesz vele gondja. Az első kérdés a billentyűzet kiosztásra vonatkozik ami nekünk nem lesz jó. Változtassuk át magyarra.
A telepítést kétféle módon is elvégezheted. Vagy választod az autoinstallt (kezdőknek ez javasolt) vagy pedig lépésről lépésre mész végig a folyamaton. Az első választás letúrja a teljes merevlemezt és felhasználja az operációs rendszer számára.
Én is ezt választottam mivel a virtuális gépen nem volt más feltéve. A particionálás is automatikus, csak meg kell adni a merevlemezt amire mehet a Salix. A folyamat végén láthatunk egy kis összefoglalást mire épülhet fel a rendszer.
Válaszd ki a telepítési forrást. Persze itt még leellenőrzi minden rendben van-e.
A cikk elején említettem a telepítés módját. Ha nem sokat akarsz bogarászni a csomagokkal akkor válaszd a full telepítést.
Telepítés folyamatban van. Mindössze néhány percig tart az egész.
Szükség esetén készíthetsz USB-s boot lemezt is.
És egy kis extra.
A Salix rendszerbetöltőként nem GRUB--ot hanem LILO-t használ. Meg kell adnod hová is telepítse. A legtöbb esetben az Master Boot Record megfelel a célnak.
Válaszd ki mihez legyen szinkronizálva a rendszer óra.
Rögtön mehet az időzóna beállítása is.
Nyelv kiválasztása. Hozzáteszem ettől függetlenül még nem köszöntött ékes magyar nyelven a rendszer login után.
Ez egy apró ám annál hasznosabb kérdés. Természetesen az a jó, ha be van kapcsolva automatikusan.
Add meg a rendszergazdai jelszót.
Hozz létre egy felhasználói fiókot.
Miután minden lépésen túl vagyunk, újra kell indítani a gépet.
Jöhet a bejelentkezés.
Az asztal vagy inkább a háttékép tetszetős. Ekkor még nem volt magyar a menü sem, de ezt csomagtelepítővel hamar lehet orvosolni. Nagyon nem merültem el a menükben, csak a szokásos alap KDE csomagok vannak fent, még LibreOffice-t sem találtam.
Csomagkezelés
Érdemes erről külön is szólni. A Salix OS csomagkezelése teljes mértékben megegyezik a Slackware-el, teljesen kompatibilis is azzal. Könnyítésként megtalálható a slapt-get ami egy kissé hasonlít a más Ubuntuban jól megszokott apt-get-hez. A grafikus csomagkezelővel em volt problémám, nem fagyott, nem akadozott. Sőt, borzalmas gyors volt. Kevés hasonlót láttam még ami ennyire jól működött. Sajnos az nem derült ki számomra pontosan mennyi csomag érhető el a tárolókból. Ha valaki tudja írja meg nekem.
Rákerestem az általam gyakrabban használt csomagokra és szerencsére mind megvolt. Itt volt mindenhez a magyarítás és a hiányzó office is. A tárolók sebessége megfelelő volt, szükség esetán lehet bővíteni a listát.
Összességében elégedett vagyok a Salix-al és valószínűleg azoknak is tetszeni fog akik régebbi gépre keresnek gyors és megbízható disztribúciót.
Salix letöltése: http://www.salixos.org/wiki/index.php?title=Download
A PCBSD abban különbözik a többitől, hogy nem csak a ports-ból lehet telepíteni programokat, hanem a saját pbi csomagokból is. Ez az egyszerűbb út, kb olyan mint Windows alatt .exe-t telepíteni.
A mostani kiadás még csak béta, azonban jól látszik a változás az előző kiadásokhoz képest.
Tényleg kijelenthetem, borzalmas sokat változott. Természetesen előnyére. A korábbi gyerekbetegségeket már levetkőzte, azt is mondhatom megérett az éles asztali felhasználásra. Feltelepítettem most is és így láthatjátok milyen egyszerű az egész.
PCBSD 9.0 telepítése
A béta verziós kiadást le tudjátok tölteni innen: http://ftp.heanet.ie/mirrors/pcbsd/9.0-BETA1/i386/PCBSD9.0-BETA1-x86-DVD.iso
Töltsd be a lemezt és válaszd ki az első menüpontot. Ha nem választasz semmit, akkor is betölt a telepítő egy idő után.
Az első lesz a nyelv kiválasztása. Itt magyart nem találni, és legalábbis pbi-ből sem lehet telepíteni. A ports-ot nem próbáltam.
Most a billentyű kiosztását kell beállítani. Itt már van magyar is.
Ki kell választanod a telepítés típusát. Telepíthetsz freebsd-t szervernek vagy pcbsd-t desktopnak.
Particionálnod kell a lemezt, de ha semmi más nincs rajta akkor választhatod a teljes felhasználását is.
Felhasználói fiók létrehozása. Töltsd ki a mezőket majd kattints a zöld plusz gombra. A fájlrendszer típusa attól is függ mennyi memória van a gépedben. Ha 64 bites rendszert használnál és 4Gb-nál több a memória akkor jó lesz az ZFS fájlrendszer.
Itt még néhány extra csomagot felpakolhatsz.
Az éles telepítés előtt még láthatsz egy összefoglalást.
Telepítés folyamatban van.
Sikeresen végeztél, indítsd újra a gépet és vedd ki a lemezt.
Újraindítás után először ki kell választanod a helyes monitor beállítást.
Jelentkezz be a felhasználóneveddel és a jelszavaddal.
Íme az asztalod. Mivel gnome-al telepítettem, így értelemszerűen a menük fentről nyílnak. Persze van KDE és egyéb ablakkezelő is.
Menük és egyebek
Ha így megnézzük az asztalt, akkor lehetne akár linux is. Persze a háttérkép és az AppCafé rögtön elárul. Azt rögtön kijelenthetem, hogy túl sok program nincs telepítve, tényleg csak a legszükségesebb alapok vannak fent. A már említett ports-ból valószínűleg elég sok minden felrakható, de a legegyszerűbb ha a saját csomagketelőjét használod.
Irodai csomagból sem látom az Open vagy a LibreOffice-t.
A beállításoknál már több lehetőségünk van.
A csomagkezelője könnyen áttekinthető és gyors is. Az általam tesztelt bétában még nem ment a frissítés, de a régebbi verzióban ez jól működött. Ha kijön a végleges kiadás ott sem lesz gond vele.
Ha szeretnél valamit telepíteni, akkor a könnyen áttekinthető csomagkezelővel ez gyerekjáték lesz. A tárolóknál érdemes átállítani csehre az alapértelmezettet, hogy gyorsabb legyen a telepítés.
Vélemény
Úgy gondolom, hogy megéri adni neki egy esélyt ha kijön a végleges verzió. Habár a pbi csomagokból nincs túl sok, azért mindennapos használatra tökéletesen megfelel (böngészés, levelezés, irodai munka). Mindenképpen mellette szól a stabilitás és egy kicsit egzotikussága is. Akinek nem gond az angol, annak a magyar nyelv hiánya sem fog problémát jelenteni. Régebben volt egy magyar honosító, de mára úgy néz ki fordítók nélkül maradt a projekt. Van még mit tanulni a bsd-ről, de szerencsére a fejlesztők megpróbálják emberközelivé tenni és ezt látni is a használat során.
Ami ellene szól az a magyar nyelvi hiánya és az esetlegesen előforduló bugok ami persze máshol is lehet. Nem tudtam kipróbálni a nyomtatást és a szkennelést, de bízom benne hogy az menni fog.
Talán ez adta az ötletet, hogy elindítsak egy rövidebb sorozatot, ami a gyengébb gépekkel rendelkezőknek segíthet a disztribúció választásban. Úgy egy évvel ezelőtt már boncolgattam a témát, mégpedig netbook-hoz kerestem megfelelő disztribúciókat. Amiket akkor teszteltem azok kifejezetten netbook-hoz lettek kifejlesztve.
Az első jelentkező nálam a Peppermint OS volt. Alapját a most is nagy népszerűségnek örvendő Ubuntu adja. Ami a memóriaigényét illeti, megelégszik 512MB alattival is.
Mindenképpen gyorsnak mondható, de ez betudható annak is hogy nem KDE vagy GNOME asztali környezetet használ. Lássuk a telepítését.
Peppermint telepítése
A Peppermint honlapjáról tudjuk letölteni a megfelelő ISO-t. Elérhető 32 és 64 bites kiadásban egyaránt. Én a 32 bitessel próbálkoztam. Link: http://peppermintos.info/dl2/Peppermint-Two-i386-06052011.iso
Miután kiírtad bootolj be róla és válaszd a telepítés menüt. Ha előtte azért szeretnéd kipróbálni akkor válaszd a live módot. Én nem ezt tettem.
Az első a nyelv kiválasztása. Az egész telepítő varázsló szinte teljes egészében megegyezik az Ubuntuéval.
A telepítő figyelmeztet az internet szükségességére, hiszen onnan húzza le a friss csomagokat.
Merevlemez particionálása. Mivel csak ezt akartam rátenni, így meghagytam az automata kiosztást.
Billentyűzet kiosztása. Közben a képernyő alsó részén látható, hogy a telepítés már javában zajlik.
Még meg kell adnod a helyes időzónát is.
Létre kell hozni egy felhasználói fiókot.
Folytatódik a telepítés, közben a Peppermint előnyeit ismerhetjük meg a slide-okról. Ez bevett szokás más disztribúcióknál is.
Pár perc múlva végeztünk a telepítéssel, újra kell indítani a gépet.
Újraindítás után logolj be a felhasználóneveddel és jelszavaddal.
Így néz ki az asztalod. Puritán, de nekem bejön a háttérkép.
Menük és programok
A menük felépítése logikus és egyszerű. Nem mondhatnám, hogy túl sok program telepítve van, de azért el lehet indulni valahogy.
Irodai csomagból nincs fent a LibreOffice, de a kevés memória miatt nem is biztos hogy baj. Helyettesíti a Google Dokumentumok, ami online szövegszerkesztésre ad lehetőséget.
Az internet elérésére ott a gyors és kis erőforrásigényű Chromium. Több, a Google által készített program is megtalálható. Ez is azt szolgálja, hogy minden szükséges dolgot a weben végezzünk el ezzel is csökkentve az amúgy is gyenge processzor leterheltségét nem beszélve a kevés memóriáról.
Multimédiás alkalmazásokbül is található néhány. Itt kell megemlítenem, hogy a Flash lejátszás alapból megy. Ez dícséretes.
A képek szerkesztését is weben kell elvégezni.
Belenéztem a csomagkezelőjébe is, ami a jól megszokott Synaptic. Nem tévedés, több mint 30 000 csomag érhető el. Kíváncsi voltam használ-e a Peppermint valamilyen saját csomagokat. Természetesen van egy ppa tároló a csomagok részére.
Vélemény
Habár rövid ideig használtam a Peppermintet, engem meggyőzött. Nem igazán tudok negatívumokat felsorolni. Apró dolog, de meg kell említenem. Mivel a disztribúció igen nagy mértékben webes alkalmazásokra épít, így ez egyben sebezhetősége is. Persze azért nem olyan mint a Google Chrome OS, mert itt tárolóból szinte mindent felpakolhatsz ami kell. Az internetelérés pedig így 2011-ben gyakorlatilag mindenhol hozzáférhető valamilyen módon.
LibreOffice-t hiányoltam egy kissé, valószínűleg nagyobb memóriaéhsége miatt nincs alapértelmezetten telepítve. Elég gyors és viszonylag kevés memóriával is beéri. Kezdőknek is javasolható mert könnyű telepíteni és használni is. A frissítésekkel sem lehet gond mert automatikusan települnek. A felhő alapú alkalmazások pedig megkönnyíthetik az életünket.
Lehetőségek a programmal:
- egy vagy több kép átméretezése
- egy vagy több kép átkonvertálása más formátumba
Ppa tárolóból tudjuk telepíteni a programot. Nyisd meg a terminált és írd be a következőket:
sudo add-apt-repository ppa:faster3ck/converseen
sudo apt-get update
sudo apt-get install converseen
Forrás: http://www.ubuntugeek.com/converseen-the-batch-image-converter-and-resizer.html
A program képes simán fájlokat vagy egy teljes mappát felhasználni a cseréhez.
DesktopNova telepítése
Nyisd meg a terminált és írd be a következőket:
sudo apt-get install desktopnova desktopnova-module-gnome
Telepíthetsz egy kis ikont is a tálcára ami a program működését jelzi.
sudo add-apt-repository ppa:michael-astrapi/ppa
sudo apt-get update
sudo apt-get install indicator-desktopnova
Forrás: http://www.ubuntugeek.com/desktopnova-utility-that-changes-the-wallpaper-automatically.html
Mit tegyen az aki - nem túl gyakorlott felhasználóként- szeretné kipróbálni, ne adj' Isten használni is. Nekik a Chakra jelenthet (fél) megoldást. A disztribúciónál az volt a cél, hogy az arch linuxot tálalják emészthető formában grafikus telepítővel. Tettem én is egy próbát. Aztán vegyes érzésekkel búcsúztam a Chakrától.
Chakra telepítése
Telepítés előtt le kell tölteni az éppen aktuális lemezképet innen: http://chakra-project.org/get/
Kiírás után bootolj be róla. Szerencsére Live módban indul, így van lehetőséged kipróbálni telepítés előtt. Először a nyelvet kell kiválasztani, majd az indítás módját. Én úgy gondoltam a nem szabad szoftveres menü jó lesz.
Betöltés után így néz ki az asztal. Kattints a telepítés gombra.
Az üdvözlő képernyő még mindig figyelmeztet az alfa szoftverre. Meg a hörcsögre...
Rövid összefoglalót olvashatsz a disztribúcióról.
Válaszd ki a megfelelő időzónát.
Létre kell hoznod egy felhasználói fiókot és meg kell adnod egy kellően erős jelszót.
A partícionálást szerencsére grafikus menü segíti.
Ha minden megvan, akkor még látsz egy összefoglalást a létrehozandó partíciókról.
Telepítés folyamatban. Elég gyorsan lemegy, max. 10 percet vesz igénybe.
Már majdnem végeztünk, ha szükséges most telepíthetsz bizonyos programokat.
Vége a telepítésnek, újra kell indítani a gépet.
Újraindítás után GRUB helyett BURG fogad. Ez tetszett.
Használat közben
Gyorsan átnéztem a menüket és csalódott voltam. Szinte alig volt egy-két telepített program a menükben. Ennél azért többet vártam. Se Firefox se LibreOffice. Szerencsére telepíthető a csomagkezelővel, de úgy gondolom ez azért alap kell hogy legyen.
Elindítottam a grafikus csomagkezelőt ami kb. 2400 csomagot írt ki. Ez megdöbbentően kevés. Természetesen fel lehet "turbózni" hatezerig az extra és a community tárolók hozzáadásával, de ez sem túl sok. A csomagkezelő könnyen áttekinthető és viszonylag jól használható. Ettől függetlenül én inkább a terminált javasolnám. Az első bug nálam már itt jelentkezett. Szerettem volna tálcára lerakni a csomagkezelőt, de minduntalan visszaugrott az eredeti pozícióba. Néha pedig valamilyen hibával leállt.
Már rögtön bejelentkezés után nagy mennyiségű frissítés fogad. Ez mondjuk természetes is lehet egy új telepítésnél. A frissítés gond nélkül lezajlott.
Összegezve csak annyit írhatok róla, hogy a gyorsasága tényleg bámulatos azonban tele van javítatlan hibákkal. A nem túl hosszú használat során a KDE többször összeomlott, de más alkalmazásoknál is volt gond. Néha csak egy egyszerű játékot akartam telepíteni amihez meg nem volt meg a kellő függőség. A korábban említett kevés csomagot sem tudom csak úgy elfelejteni. Van még mit javítani rajta, de gondolom nem ez az utolsó kiadás. Használtam már Frugalware-t is, de annál sem volt ennyi gondom. Csak a hasonló csomagkezelés és filozófia miatt emlíettem meg. Nem értem miért nem raktak fel alapból egy LibreOffice-t. Igazán elfért volna.
Valószínűleg a fejlesztők jó irányba haladnak, mert szeretnék az Arch linuxot kezdők részére is elérhetővé tenni, de a sok hiba miatt egyelőre nem javasolnám éles használatra.
A pclinux-tról már írtam többször is, de ez a disztribúció is a kedvenceim közé tartozik emiatt újra elővettem.
Ha valaki még csak most ismerkedik a linuxszal és nézegeti a különböző disztribúciókat, akkor biztosan ismerősből vagy a keresőből indul ki. A leggyakrabban kezdőknek ajánlott disztribúciók rangsorát egyértelműen az ubuntu vezeti. Hogy miért? Rengeteg csomag van hozzá és elég könnyű kezelni is. Eleinte én is ezt használtam, de az utóbbi időben egyre bugosabb és lassabb lett. Nem tudom mi az oka, mindenestre nem tesz jó a renoméjának.
Aki power user, az egyértelműen a gentoo vagy az arch felé indul el. Természetesen kezdőknek van még alternatíva, hiszen ott a Fedora és az Opensuse is. Én most mégis erről a kezdőknek való rolling release disztribúcióról szeretnék írni. Csak miattuk írom le, hogy a rolling release lényege az, hogy nincsenek igazi kiadások. A disztribúció folyamatosan frissül és mindig a legújabb csomagok érhetők el. Így kisebb a veszélye annak, hogy újabb kiadásra frissítéskor valami balul sül el.
Aki szeretné kipróbálni, annak először le kell töltenie a megfelelő verziót. Elérhető KDE, GNOME, LXDE, XFCE felülettel is.
A KDE letölthető innen: http://na.mirror.garr.it/mirrors/pclinuxos/live-cd/pclinuxos-kde-2011.6.iso
Ha kiírtad a képfájlt, akkor tedd be a gépbe és bootolj be róla.
Alapból Live módban indul, tehát van lehetőséged kipróbálni telepítés előtt.
Bootolás folyamatban.
Ki kell választanod a megfelelő billentyűzet kiosztást.
Így néz ki az asztal. Nekem bejött a puritán szürke háttérkép, de telepítés után van lehetőséged ezen változtatni. Próbáljuk ki élesben. Kattints rá az install pclinux gombra. Ekkor elindul a telepítő varázslója.
Az első és egyben legfontosabb rész a partícionálás. Ha semmi nincs a merevlemezen, akkor nyugodtan feláldozhatod az egész winchestert.
Szükség esetén kézzel is elvégezheted a partícionálást. Kapni fogsz egy figyelmeztetést, hogy minden adatod el fog veszni. Nyugodtan nyomj továbbot.
Megindul a telepítés. Nem tart sokáig, mindössze néhány percet vesz igénybe.
Most jön a GRUB installálása. Általában megfelelőek az alapbeállítások. Ha van a gépen Windows is, akkor add hozzá a menühöz, ellenkező esetben a GRUB nem fogja felajánlani.
Végeztünk, újra kell indítani a gépet és kivenni s lemezt.
Újraindítás után már a friss új rendszer fogad majd minket. Előtte persze be kell állítani az időzónát.
Add meg a rendszergazdai jelszót.
Most létre kell hozni egy felhasználói fiókot is.
Íme a bejelentkező ablak.
Bejelentkezés után belenéztem a menübe, nem éppen a most szokásos menüfelépítés és dizájn fogad. Inkább a régi KDE 3.5-re hajaz külsőben. Szofveres választék elég jónak mondható. Alapból minden van amire szükséged lehet. Lemez írtáshoz ott a K3B, videók és zenék lejátszásához pedig a VLC. Mondanom sem kell a flash és mp3 lejátszás alapból működik.
Ami az irodai alkalmazásokat illeti, már a LibreOffice legújabb verziója található meg. Ez nincs telepítve, egy segédprogramot kell hozzá elindítanod.
Mivel alapból nincs magyar nyelv, így még ezt is telepíteni kell. Erre szolgál az Addlocale. Ezzel pillanatok alatt telepítheted a magyar nyelvet. Indítsd el és menj végig a lépéseken.
Van néhány dolog amit nagyon kedvelek a pclinuxban, ezek egyike a csomagkezelője ami teljesen megegyezik a debian-féle synaptic-al. Terminálban is ugyanúgy működik az apt-get update, stb.
12860 csomag van a tárolókban ami több mint elég. Úgy is mondhatom tényleg minden megtalálható itt amire szükséged lehet.
Több tükörszerver is elérhető, ezt a csomagkezelőn belül tudod kiválasztani. Eltérő a sebességük, így érdemes többet is kipróbálnod.
Hasznos még a pclinux beállítóközpont. Itt a lényegesebb konfigurálást el tudod végezni. Ilyet máshol nem nagyon láttam, talán csak a Mandrivában van hasonló.
A tűzfal sem mondható túl bonyolultnak. Könnyedén nyithatók és zárhatók vele a portok. Szükség esetén beállíthatod interaktív tűzfalnak is, de engem zavart a sok felugró ablak.
Összegzés
Ahogyan az elején is írtam, ez a disztribúció elsősorban kezdőnek készült vagy azoknak akik nem akarnak sokat vacakolni a beállításokkal. Ami szerintem fontos lehet még az a stabilitás és a viszonylag kis erőforrásigény. Ha csak a böngésző megy akkor csak 5-10% között vana cpu terhelés. Mindenképpen előny még a nagy csomagválaszték és a könnyű kezelhetőség. Aki Windowsról szeretne váltani annak is egy jó alternatíva lehet.
cGmail telepítése Ubuntu 11.04 alá
Szerencsére megtalálható a tárolókban így egyszerű dolgunk lesz. Indítsd el a terminált és írd be a következőket:
sudo apt-get install cgmail
Telepítés után az internet csoportban fogod megtalálni.
Ha elindítod, akkor először egy üres programot látsz majd. Kattints a szolgáltatás indítása gombra.
Most már csak meg kell adnod Gmail fiókod adatait és várnod kell a leveleket.
Forrás: http://www.ubuntugeek.com/cgmail-email-gmail-pop3-pop3s-imap-and-imaps-checker-and-notifier-applet-for-the-gnome-desktop.html
Ebben az igen rövid bejegyzésben rögtön két hasznos alkalmazással ismerkedhetünk meg! Az egyik az Intel processzorok tulajdonosainak lehet fontos, a másik pedig bárkinek, aki a kellő ismeretek birtokában az induló szolgáltatásokat is szeretné kontroll alatt tartani.
Ubuntuban is elérhető az Intel processzorok kernel-meghajtó programja, az IA32 Microcode, ez javít a 32 bites Pentium Pro, PII, Celeron, PIII, Xeon, Pentium 4, stb. illetve a 64 bites hardverek teljesítményén. Hátránya, hogy alapvetően nem indul el automatikusan, azért hasznos mellé a Debian-ból megörökölt futási szint konfiguráló csomag megléte is!
sudo apt-get install intel-microcode microcode.ctl rcconf
A telepítés végeztével indítsuk el rendszergazdaként terminálból a futási szint szerkesztő programunkat:
sudo rcconf
Ellenőrizzük, hogy a microcode szolgáltatás indul e alapból, ha nem, akkor a space billentyű lenyomásával aktiválhatjuk (kicsit szájbarágós, de nem baj... ;) )!
Újraindítás után érezhető gyorsulást tapasztalhatunk a rendszerünkön!
Jó szórakozást! ;)
Üdv:
~./bicskás
Ubuntuban is elérhető az Intel processzorok kernel-meghajtó programja, az IA32 Microcode, ez javít a 32 bites Pentium Pro, PII, Celeron, PIII, Xeon, Pentium 4, stb. illetve a 64 bites hardverek teljesítményén. Hátránya, hogy alapvetően nem indul el automatikusan, azért hasznos mellé a Debian-ból megörökölt futási szint konfiguráló csomag megléte is!
sudo apt-get install intel-microcode microcode.ctl rcconf
A telepítés végeztével indítsuk el rendszergazdaként terminálból a futási szint szerkesztő programunkat:
sudo rcconf
Ellenőrizzük, hogy a microcode szolgáltatás indul e alapból, ha nem, akkor a space billentyű lenyomásával aktiválhatjuk (kicsit szájbarágós, de nem baj... ;) )!
Újraindítás után érezhető gyorsulást tapasztalhatunk a rendszerünkön!
Jó szórakozást! ;)
Üdv:
~./bicskás
Talán a blog szerkesztői nem fognak neheztelni rám, ha közzé teszek egy a közeljövőben megrendezésre kerülő kis rendezvényt.
Április 28-án várható a következő Ubuntu kiadás megjelenése, és ez alkalomból a budapesti rendezvényen nem résztvevő, de pécsi illetőségű, illetve Pécs környékén élők számára is rendeznek egy kisebb összejövetelt az aktívabb Ubuntu Közösség beli tagok. Az alábbi plakát ezt hivatott népszerűsíteni, én pedig úgy gondoltam, hogy talán nem csak az Ubuntut használókat érdekelheti ez az esemény, ezért bátorkodtam erre felhívni a figyelmet itt is.
Tehát, akit érdekel, a rendezők várják szeretettel! :)
Részletesebb információért keressétek az Ubuntu Közösség oldalát!
